Edzésnapló

 

Péntek

Az elmúlt napokban igyekeztem komolyabb alapokra helyezni a futásaim. Sokat olvastam, főleg a légzésről és a testtartásról, ugyanis többek között ezeken múlik, hogy elegendő levegőt tudok-e biztosítani a szervezetemnek a mozgáshoz, mennyire savasodnak be az izmaim, fájni fog-e a lábam, ... és ez összességében befolyásolja a teljesítményem. 

 

A légzésnél a 3/2-es ütemet választottam (3 ütemen keresztül szívom be a levegőt, 2 alatt fújom ki), főleg azért mert a jobb bokámon érzem a terhelést. Ezzel az ütemszámmal váltakozik, hogy melyik lábamra érkezve fújom ki a levegőt, ami kíméli a lábat, mert a kifújáskor a testnek nincs meg a megfelelő tartása, nagyobb terhelést kap a láb. Épp nem találom a linket, de felteszem ha megvan. 

 

A bemelegítésre több időt szántam, fontos és hasznos, nem érdemes időt spórolni rajta. A mai futás alkalmával igyekeztem egyszerre figyelni a kéztartásra, válltartásra, levegővétel ütemére, arra hogy a súlypontom hol van, továbbgördülök-e, vagy keményem fogok talajt. Hát, nem könnyű. A karok és vállak tartása rendben volt, nem is éreztem a karomban azt a zsibbasztó fájdalmat amit az előző futásnál. A többi már nehezebb dió. A 3/2-t sokszor vesztettem el, illetve észrevettem, hogy a számolás miatt a lábammal is adom az ütemet a betonra, a kifújásra koncentrálva az érkezések kemények, bokát nem kímélőek voltak. Már szinte dobbantottam. Aztán amikor sikerült 10 mp-ig megtartani az ütemet és a koncentrációm a lépések nagyságára és a súlypontra tudtam átvinni, akkor összeállt a kép. Nem fájt, jól haladtam és jött a Flow érzés. Igen, ekkor megéreztem milyen jó is futni.

 

Kár hogy ezek a pillanatok nem tartottak sokáig. Még tanulnom kell. Ami biztos, hogy jobban ment mint legutóbb, csak egy alkalommal szúrt az oldalam, ami hamar múlt az olvasott technikák (ütemváltás, kis időre lassítás) alkalmazásával, ezt leszámítva végig elegendő volt a levegőm. A bokám most is érzem, nem jobban mint az előzőnél. Levezetésként még egy kis séta, majd nyújtás.

 

4,73 km / 33:27

 

Ez +1,3 km. :)

A cél még messze, ugyanis a Spartan Race nevű mókáról kiderült, hogy nem 5 km, hanem 5 mérföld, ami barátok közt is 8 km, terepen, erőgyakorlatokkal fűszerezve, vízben és sárban dagonyázva. 3,5 hónapom van még, hogy felkészüljek, de valami fantasztikus érzés tölt el amikor arra gondolok, hogy benevezek és végigtolom a barátokkal. 

Címkék: Futás Flow

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.