A mai mozgásnak a burpee-t választottam, pulzusra figyelve.
10x15 burpee
A mozgásban ügyeltem a helyes kivitelezésre, a gyorsaság nem volt szempont. Guggolásnál valóban leguggoltam, nem csak kirúgtam magam alól a lábam. A fekvőtámasznál a kar a test mellett, a mellkas szinte érinti a földet, az ugrásnál valóban elemelkedés 5-10 centire a földtől. Minden széria után annyit pihentem, hogy a pulzusom a max. pulzus 50%-ra essen vissza, ez kb. 95 körül van nálam. Innen általában 160 környékére ment fel a szériák végére, a max 174 volt.
A meccsen nem rágtam le a körmeim izgalmamban, így eszembe jutott, hogy átmozgatásként tolok pár fekvőtámaszt. 5 körben, csökkenő ismétlésszámmal (5-4-3-2-1) a variációk között szünet nélkül.
Régen írtam már, nem gondoltam hogy volna mit. Nem azért mert nem zajlik az élet, vagy megálltam volna, pusztán ezen a téren motivációt vesztettem. Érdemes írnom? Olvassa valaki? Érdekel egyáltalán valakit egy blog, ahol nincsenek olyan fényes gyakorlatok, nagy eredmények, ... nincs arc, csak szavak. Most lesz arc, a többin meg dolgozok. :)
Időközben voltak nagy élmények:
10 év az EU-ban, 10 km-es futás (11,5 km)
Szép ez a város, jó benne gyalogszerrel (futva) közlekedni, főleg ha barátokkal, családdal teszi az ember.
Spartan Race
Ennek áldoznom kell több sort, képet és videót is, mert nagyon nagy élmény volt! Fizikai, szellemi megpróbáltatás, melyen kiderült, hogy hiába fegyenceztem egy kicsit, hiába futottam már 10 km-t, még gyenge vagyok, sok a fejlődni valóm. Kb. 7 km volt a pálya, 18 akadály, dombnak fel, dombról le, majomlétra, dombnak fel, dombról le, homokzsák cipelés, "kutya" húzás, dárdavetés, át a derékig érő hideg tavon, majd a hideg patakban tovább, vizesárok, kötélmászás és sár végig a pályán. Az erőt igénylő gyakorlatok jól mentek, viszont dombnak felfelé voltak komoly levegővételi gondjaim, dombnak lefelé vagy épp a hideg vízben görcs közeli állapotba került a vádlim, a burpee-k megöltek, ... de az az érzés, hogy a barátokkal mentünk végig, hogy ismeretlen emberek segítették egymást tettekkel, vagy csak támogató szavakkal, .. az amikor beértem a célba ... Ott tudtam, hogy nem ez volt az utolsó, hogy a következő magyar versenyen is ott leszek!
Még most is libabőrös leszek a rajtról készült videó láttán, még most is megindul az adrenalintermelés amikor a hangszórók és az emberek körülöttem velem együtt ordítják a "Spartan! Where is your profession?" kérdésre a választ: "AROO! AROO! AROO!"
Mostanában nekem a sport egyet jelent a vegyes felvágottal:
Van futás, amit nagyon megszerettem és úgy érzem ezen a téren sokat fejlődtem. Futottam már 16 km-t, és a félmaraton sem sokat várat már magára.
Van Focus T25, amit 1 hete csinálok. Az Insanityhoz képest, ami akár 1 órát is kitett, ez csak 25 perc, ami nagyon szépen beleilleszthető a napba, megdolgoztat, megadja a mindennapi mozgás örömét.
Van Calisthenics, a lakhelyemhez közel van egy kis park, ahová kijárok, vagy épp itthon csinálok pár apróságot.
Még mindig kacérkodom a crossfit gondolatával, és lám, a munkahelyemnél nyílt egy edzőterem, ahol lesz, szóval már csak az órarend a kérdés és kipróbálom.
A mérlegre mostanában nem állok rá, úgy gondolom, már nem a kilókkal küzdök, hanem az izmokat takaró makacs zsírrétegekkel. Igyekszem sok mozgással és "jobb" étkezéssel csökkenteni ezeket.
A fenti soraimat visszanézve nagyot változott az életem az elmúlt 2 évben és ez nekem bejön. Javaslom, ha eddig nem tetted, akkor mozdulj és egy új világot ismerhetsz meg! Keresd meg azt a mozgást, ami hozzád a legközelebb áll és élvezd, mert ez JÓ, mert ez EGÉSZSÉGES, mert BOLDOGGÁ TESZ!
Az elmúlt időszakban már arra is figyelek, hogy korábban lefeküdjek, jobban kipihenjem magam. Ez is szükséges a fejlődéshez, és kihatással van a munkahelyi teljesítményre, emberi kapcsolatokra. Kipihenten jobb a koncentrációs képesség, több a türelem, ...
Ez viszont lemondásokkal is jár, például kevesebb játék, kevesebb blog bejegyzés. De határozottan megéri!
A diétát egy halotti tor szakította félbe, ahol elég közeli rokon távozott. Csütörtökön teljesen újrakezdtem és tartom szigorúan. Csak kis adagokban, megadott dolgokat lehet enni, mégsem vagyok éhes, nem érzem, hogy kevesebb lenne az energiám.
Az edzések a tor idején hiányoztak, de a héten már aktív tudtam lenni. Volt fegyenc edzés is, de a legbüszkébb a futásra vagyok. Csütörtökön Gergőkém fociedzése alatt elindultam futni a Tündivel (feleségem) és Józsi barátommal, akik egy kört terveztek futni a lakótelep körül. Én 3-at tűztem ki célként, megdöntve ezzel az eddig rekordom. Az első kör kicsit lassabb volt, alkalmazkodtam a társakhoz, Józsival még váltottunk is pár szót, bemelegítésnek éreztem. A második körtől a saját tempómban futottam, ami segített ráhangolódni a kitűzött célra. A harmadik körben volt egy holtpont, viszont a légzésre való odafigyelés egyre könnyebben lendít át ezeken a fázisokon. Az utolsó 1-1,2 km könnyű volt, jól ment. Megvan a kitűzött cél, bírtam a tervek szerint. Öröm! Ekkor jött az ötlet, "megyek még egy kört". Időmbe talán belefér, erőmből futja, gyerünk tovább! Elsőre talán kevésbé tűnik okos dolognak eltérni a tervtől, rátenni egy ekkora emelést, de eddig is annyit futottam, amennyi jólesett, nem többet. Most is ilyen gondolatokkal kezdtem az új kört: "addig futok, amíg érzem hogy megy, aztán a végén legfeljebb sétálok". Persze itt is volt holtpont, nem is csoda, hiszen fizikailag és szellemileg is határokat kellett ledöntenem, de lefutottam a 4. kört is, ami összesen 8,7 km. Vörös volt az arcom, folyt rólam a víz, izomláz volt/van a lábamban, de megcsináltam. Megvan a Spartan race táv. ÖRÖM ÉS BOLDOGSÁG! :)
Mostantól a cél, hogy holtpontok nélkül, jobb idővel, izomláz nélkül fussam ezt a távot. Később, ha jön a jó idő, akkor kombinálom a futást a saját testsúlyos gyakorlatokkal. Ha áprilisra sikerülne eljutni a 8 km +30 burpee/0,5 km teljesítményre, akkor azzal a tudattal indulnék a versenyen, hogy felkészültem amennyire lehetséges.
A diétára visszatérve, -2 kg. Most 82 vagyok. Nagyon szeretnék eljutni a 75kg-ig!
Repkednek a mínuszok, így a futás nem jöhet szóba, pedig arra vágyom. Amennyire utáltam régen, annyira megszerettem. Koncentrálok a légzésre, a mozgásra, és közben teljesen ki tudok kapcsolni. Erre most nagy szükségem volna, mert komoly szellemi fáradtságot érzek. Ma egy tréningen olyanokat tapasztaltam meg, amit már tudtam, de nem sikerült ennyire konkrétan megfogalmazni, és utat találni a céljaim felé. Most látom, de rajta járni is nehéz lesz.
Szellemileg és testileg is fáradt voltam, de az edzésnek mennie kell. Most ennyi ment.
Ma komoly porréteget takarítottam le a súlyzókészletemről, és adtam a tricepsznek, vállnak, bicepsznek, mellnek 5-6 sorozatokat. A mellnél volt fekvőtámasz is (láb a dohányzóasztalon nehezítésnek). Volt még egy kis kettlebell swing-re hajazó gyakorlat a súlyzóval. Elfáradtam, jólesett.
Saját testsúlyos edzés, most már kicsit komolyabban. Kb. a második szintű gyakorlatokra mondtam azt, hogy ez már menne végig, ezért leginkább ezeket toltam ma.
1.2. Fekvőtámasz előredőlve 3 x 40 Teljesítve
2.2. Bicska guggolás 3 x 40 Teljesítve
3.4. Fél húzódzkodás 1 x 8-7-6
4.2. Térdemelés fekvésben 3x35 Teljesítve
Tolódzkodás 3 x 5
A többi gyakorlatot este, mert most mennem kell melóba.
Ma este ismét egy kis fegyenc alapozás zajlott, fekvőtámasz, guggolás, lábemelés, húzódzkodás, sőt még egy kevés híd gyakorláshoz is megjött a kedvem, amivel magamat is megleptem. Nem vittem túlzásba, mindenből csak 1-2 széria kevés ismétlésszámmal.
Visszatértem az első szintű gyakorlatokhoz, hogy hozzászoktassan az izületeim a mozgáshoz.
Végigmentem a 6 alapgyakorlat 1. szintjén. Jó volt.
Érdkes, hogy a baráti társaságomból most sokan kezdtek aktív edzésbe, hogy egy egészségesebb élet felé tegyenek lépéseket. Komoly 20-30 kilók távoztak mindenkiről, és ez számomra is motiváló, hogy további eredményeket érjek el.
Időközben új kihívás találtam, "Spartan race" április végén. Szintén 5 km akadályokkal. A fent említett barátokkal 4-en megyünk, király lesz. Belehalunk majd, de végigtoljuk! :)
